A Rábaköz Szíve Magazin hasábjain hónapról hónapra a Csornai Margit Kórház egészségügyi szakemberitől egészségtudatossággal kapcsolatos tájékoztatót olvashatnak különböző témákban az olvasók.
Hirdetés
Napjaink legégetőbb egészségügyi problémája, hogy rohamosan nő a krónikus nem fertőző betegségek száma, romlik a lakosság életminősége, növekszik az indokolatlan halálozások száma, nem növekszik kellőképpen a születéskor várható átlagos élettartam. A lakosság megbetegedési és halálozási adatai, a születéskor várható átlagos élettartam Európában a legrosszabbak közé tartozik. A magyar nők átlagélettartama 79 év, a férfiaké 72, 4 év (KSH 2018.) Ezzel az adattal hazánk a huszadik helyen áll, az európai országok közötti összehasonlításban. Az elmúlt évtizedekben lényegesen megváltozott a vezető halálokok megoszlása is. A második világháború utáni időszakban a lakosságra legnagyobb veszélyt jelentő fertőző betegségek vezették a statisztikai listát, napjainkra gyakorlatilag megszűnt a fertőző betegségek haláloki jelentősége. Ugyanakkor nagymértékben megnőtt a krónikus, nem fertőző megbetegedések okozta halálozások száma.
A 65 évnél fiatalabb korban bekövetkezett (ún. korai) halálozásban (hasonlóan az összhalálozáshoz) a halálokok között vezetnek a keringési rendszer betegségei, közülük is a szívkoszorúér-betegségek (jórészt szívinfarktus) és az agyér-betegségek (agyvérzés és egyéb agyi katasztrófák), döntően magas-vérnyomásos eredettel. A magyar lakosság körében a szívkoszorúér-betegségek miatti korai halálozás mintegy háromszorosa, az agyérbetegségek miatti halálozás pedig közel négyszerese az EU átlagnak. A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás második helyen áll. Az ember egészsége nagymértékben az endogén tényezőkön, a genetikai adottságokon múlik. Az ember azonban nem csak genetikailag meghatározott lény, hanem az exogén tényezők, a természetes és gazdasági környezet is hatással van a mindennapi életre.
Az egészségi állapotot alakító okok összetettek, közülük a gazdasági szociális és a kulturális helyzetből fakadó életmód, valamint a környezeti ártalmak szerepe a legdöntőbb. A lakosság egészségi állapotáért az egészségügyi ellátás minősége csupán 11 %-ban felelős.Az egészségvédelem a társadalom egészségromlásának megállítása már rég túllépte az egészségügyi rendszer kereteit.Az egyén felelőssége nagyon hangsúlyos az egészség szempontjából, hiszen az életmód jelentős mértékben, 43% -ban befolyásolja az egészségünk alakulását.Sajnos azonban, az egészség a hazai közgondolkodásban még mindig nem tartozik az alapvető értékek közé.Annak érdekében, hogy mindenki elérhesse az egészsége, számára legoptimálisabb szintjét először is ismernie kell az égészség fogalmát.
Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) megfogalmazása szerint; “Teljes fizikális, mentális és szociális jóllét állapota, nem pedig pusztán a betegségek és a bántalmak hiánya.”
Ennek az állapotnak az elérése érdekében az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy reálisan megfogalmazza vágyait, és megvalósítsa azokat, kielégítse a szükségleteit, és legyen képes változni a környezetével vagy alkalmazkodni hozzá. Az egészség tehát nem egy statikus állapot, egy dinamikus, mindig változó, több dimenziós koncepcióból áll össze. A mindennapi élet erőforrása.
A célja mindenkinek az kell, hogy legyen, hogyaz egészségük maximális szintjét érjék el. Az egészséget szolgáló magatartás magába foglalja az egészségről, betegségekről szóló ismereteket, információkat, illetve azoknak a kockázati tényezőknek az ismeretét, amelyek veszélyeztetik az egyén egészségét. Nagyon lényeges, hogy reálisan tisztába legyenaz emberi kapcsolatainak örömszínezetével. Nagy hangsúllyal kell kiemelni az egészség szempontjából kedvező, és kedvezőtlen magatartásformákat. Kedvező magatartásforma pl. Alacsony kalória- és zsírtartalmú diéta, a testsúly szabályozása… pl. betegséggel, gyógyulással kapcsolatos viselkedés; kedvezőtlen magatartásforma pl.a fizikai aktivitás kerülése, dohányzás, szükségtelen és helytelen gyógyszerszedés, az orvoshoz fordulás késleltetése.
Az életutunk során személyiségünk fejlődik, érik, változik. Ezáltal az egészség magatartásunk is. A személyiségfejlődés során több kritikus pont van, leginkább a serdülőkor, és az időskor, amely változásokkal teli életszakasz és az egészségünk, egészségmagatartásunk kibillenése itt a legvalószínűbb. Az egészségmagatartást illetően lényeges szempont, hogy az egyén milyen megküzdési stratégiákkal van felvértezve negatív élethelyzetek, kontrollvesztett állapotok, életnehézségek esetére. Ezeket a megküzdési stratégiákat az ember egy életen át tanulja, tökéletesíti. A családnak kiemelkedő szerepe van a megfelelő minták átadásában, különösen hangsúlyos az anyák szerepe, a megfelelő egészségmagatartás minták alapjainakkialakításában. Minden ember céljának annak kell lennie, hogy egészségesen, testi és szellemi erő teljében minél hosszabb, sikeresebb életet éljen családja, barátai körében. Értékes, megbecsült tagja legyen a társadalomnak. Ehhez elengedhetetlen az egészségmotiváltság, önismeret, tudatosság,következetesség,személyiségünk állandó fejlesztése.
írta: Erdélyiné Orbán Gyöngyi, okleveles ápoló, egészségügyi menedzser, a Csornai Margit Kórház ápolási igazgatója
